A zöld acél a jövő?
Az acél gyártása nem tartozik a legzöldebb tevékenységek közé, bár maga a produktum végtelenszer újrahasznosítható. Hogyan lesz egyre inkább környezettudatos az acél ma még túlnyomóan szénalapú gyártási folyamata? Kiderül a folytatásból.>>>
Miért kell az acél előállítási technológiájának megújulnia?
Az acél szilárd anyag, amire számtalan ipari területen elengedhetetlenül szükség van. Ugyanakkor tény, hogy az acélgyártás felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 8-9%-áért.
Ahhoz, hogy a Föld és az emberiség jövője biztosított legyen, a szakemberek régóta hangsúlyozzák, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésére van szükség.
Ez a törekvés az acélipart is utolérte. Ezen a területen a szénsemlegesség hidrogénalapú technológiák révén valósulhat meg.
Jelenleg az acél előállításához vasércre és teljes mértékben tiszta szénre van szükség.
A szénből ezért el kell távolítani a vizet és a különböző vegyszereket, amihez a szenet 1100 Celsius fokos kemencébe teszik. Az onnan kikerülő tiszta szenet, más néven: kokszot használják fel az acél előállításához, ami globális szinten jelentős szén-dioxid-terheléssel jár.
Vajon a helyébe léphet más technológia?
Több acéltermelő nagyvállalatnál folyamatban vannak olyan törekvések, amelyek a szénmentes, zöld hidrogénre épülő acélgyártás irányába mutatnak. Többek között Japánban, Ausztráliában és Európában is.
Emelett pedig a Párizsi Klímaegyezményt aláíró nemzetek kormányai is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szorgalmazzák, elsősorban a magas szén-dioxid-kibocsátással járó tevékenységek megemelt adójával.
Mi a zöld hidrogén technológia?
A zöld hidrogén a napelemek, illetve a szélerőművek segítségével előállított hidrogéngáz, ami 2030 és 2040 között akár anyagilag is versenyképes alternatívája lehet az acéliparban jelenleg használt fosszilis anyagoknak.
Ahhoz, hogy ez valósággá váljon, elengedhetetlen, hogy az érintett kormányok támogassák és anyagi források biztosításával elősegítsék az acélgyártó vállalatok ezirányú törekvéseit.
- Pontosan meg kell határozni a zöld acélra vonatkozó szabványrendszert.
- Szükség van a hidrogéngáz előállítási költségeinek folyamatos csökkentésére (pl. a szél- és a napenergia, valamint az oxigén és a hidrogén szétválasztásához szükséges elektrolizátor árának csökkentésével).
- Szükség van továbbá a globális szén-dioxid-kibocsátási határra és az azt átlépőkkel szemben következetesen kivetett adókra.
Jelenleg ugyanis a zöld hidrogénre épülő acélgyártásnak nincs gazdasági indoka. Az éghajlatváltozás miatt van rá egyre nagyobb igény.
Ha azonban az EU-n belül és globális szinten is gyökeres változás indul el, akár egy évtizeden belül valósággá válhat a költséghatékony, hidrogénalapú acélgyártás, ami később egyre gazdaságosabb lesz.
Érdekesnek találta ezt a cikket? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülhessen a hasonló tartalmakról!>>>
